DoctusDent Kft.

RENDELŐI HÁZIREND

Tisztelt Betegünk!

A házirend célja

A Házirend célja, hogy meghatározza mindazokat a szabályokat, melyek ismerete a Rendelőben nyújtott egészségügyi szolgáltatások igénybe vevői számára a jogaik rendeltetésszerű gyakorlása, illetve kötelezettségeik teljesítése szempontjából nélkülözhetetlenek. Jelen Házirend általános érvényű szabályokat tartalmaz, melyek hatályosak minden betegre és hozzátartozóikra, valamint a Rendelő dolgozóira és az ő hozzátartozóikra.

Általános szabályok

Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük fejlesztéséhez, védelméhez, a betegségek megelőzéséhez, a gyógyuláshoz és az orvosi rehabilitációhoz.

A Rendelő területén tartózkodni egészségügyi szolgáltatások igénybevétele céljából, vagy ilyen személy hozzátartozó, vagy dolgozóként, vagy ilyen személy hozzátartozójaként lehet. A Rendelő területe magánterület, így az oda engedély nélkül történő belépés, vagy ott tartózkodás, vagy az onnan történő távozásra való felszólítás haladéktalan végre nem hajtása megvalósítja a magánlaksértés bűncselekményét, aminek a következménye rendőrségi feljelentés lehet.

Kérjük, ügyeljen a Rendelő rendjére, tisztaságára a váróban, a kezelőhelyiségben és a mellékhelyiségekben egyaránt.

Kérjük, tartsa be a járvány elleni védekezés szabályait, használja a kézfertőtlenítőt és szabályszerűen viseljen maszkot.

Kérjük, óvja a Rendelő vagyonát. A rongálással okozott kárt annak okozója köteles megtéríteni.

A betegek őrizetlenül hagyott értékeiért felelősséget nem vállalunk. A talált tárgyakról, főbb jellemzőikről és megtalálásuk körülményeiről jegyzőkönyvet készítünk és azt a Rendelő honlapján 30 (harminc) napra közzétesszük. A talált tárgyat a megtalálásától számított 1 (egy) évig őrizzük. Ez alatt az idő alatt azt a tulajdonjogát hitelt érdemlő személynek, vagy meghatalmazottjának díjmentesen visszaadjuk. Az 1 (egy) év őrzési idő leteltét követően az át nem vett talált tárgyat saját belátásunk szerint hasznosítjuk. 

A rendelés működése érdekében kopogással, hangoskodással ne zavarja a betegellátást. Amennyiben az Ön kezelését az előre egyeztetett időpontban azért nem tudjuk elkezdeni, mert az Önt megelőző beteg kezelése elhúzódott szíves türelmét és megértését kérjük, mert az Ön kezelése során is fölmerülhetnek előre nem látható komplikációk. 

Amennyiben az Ön kezelését a Rendelő hibájából nem tudjuk az előre egyeztetett időpontban megkezdeni, 30 (harminc) percet meghaladó várakozás esetén Ön valamilyen előnyben történő részesítésre jogosult, amit a kezelőorvosa fog Önnek az adott helyzet ismeretében fölajánlani. Előnyben történő részesítési módok lehetnek: egy következő kezelés időpontja a tervezettnél rövidebb határidőn belül, egy további ingyenes diagnosztikai vizsgálat (képalkotó felvétel is), egy további ingyenes, vagy kedvezményes árú kezelés, újbóli kezelési igény esetén soron kívüli vizsgálati időpont, mindezek átruházása egy fő kijelölt hozzátartozóra.    

A sürgősségi esetek kivételével csak megfelelő száj- és testi higiénével rendelkező betegeket vállaljuk ellátni. A sürgősségi esetek az alábbiak a 48/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. számú melléklete szerint:

– Fogak friss baleseti sérüléseinek primer ellátása (replantatio, sínezés, gyógyszeres kötés, extractio).

– Acut odontogen gyulladások ellátása (trepanatio, extractio).

– Ostitis alveolaris, pericoronitis konzervatív kezelése.

– Intraoralisan elhelyezkedő odontogen tályog megnyitása.

– Nyelést vagy/és légzést akadályozó idegentest eltávolítása.

– A szájnyálkahártya és az ajak akut gyulladásos megbetegedéseinek gyógyszeres ellátása.

– Acut mandibula luxatio repositioja.

– Frissen tört állcsont nyugalomba helyezése.

– Trigeminus neuralgiás roham helyi érzéstelenítéssel történő csillapítása.

– Bármilyen eredetű szájüregi vagy szájüreg környéki vérzés csillapítása (tampon, fedőkötés, véralvadást fokozó gyógyszerek helyi alkalmazása, sutura).

Tudatmódosító szerek (alkohol, drog) befolyása alatt álló beteg ellátását nem vállaljuk.

A kezelőhelyiségekben a mobiltelefonok némítása vagy kikapcsolása kötelező.

Tilos:

• étel-ital-rágógumi fogyasztása a kezelőhelyiségekben,
• állat behozatala a Rendelő területére a vakvezető kutya kivételével,

– alkohol- és a drogfogyasztás, valamint a dohányzás a Rendelő egész területén, 

–   minden olyan tevékenység, amely jogszabályba ütközik, vagy közerkölcsöt – a társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait – sértő vagy veszélyeztető magatartást valósít meg,

– a Rendelő munkatársaira, vagy hozzátartozóikra, más betegekre vagy az ő hozzátartozóikra sértő, lealacsonyító, a becsületet, jó hírnevet sértő kifejezés megtétele szóban, írásban, tettlegességgel, vagy ráutaló magatartással,

– erős zajjal, szaggal vagy egyéb környezeti ártalommal járó zavaró tevékenység,

– a Rendelő területére veszélyes anyag és/vagy tárgy, (robbanóanyagok, pirotechnikai eszközök, fegyverek) behozatala,

– a Rendelővezető engedélye nélkül kereskedelmi tevékenység, reklám, propaganda, (reklámtáblák, megállító táblák, falragaszok és szórólapok elhelyezése) és a tiltott szerencsejáték,

– a Rendelővezető engedélye nélkül képi- és/vagy hanganyag rögzítése,

–    a kezelés megkezdése előtt a Rendelő munkatársai vagy hozzátartozóik részére bármiféle jogosulatlan előny megszerzése érdekében vagyoni érték fölajánlása, vagy a munkatársak, vagy hozzátartozóik részéről ilyen kérése, vagy elfogadása,

–   a kezelést követően az azzal való megelégedettség kifejezéseként kezelési naponként 10.000,- Ft értékű vagyoni előnynél nagyobb értékű pénz, vagy ajándéktárgy utólagos juttatása a Rendelő munkatársai, vagy hozzátartozóik részére.

A betegek vizsgálatra/kezelésre jelentkezése

A Rendelő egészségügyi szolgáltatásai térítéskötelesen vehetők igénybe (magánrendelés). A beteg az azonosításhoz személyi igazolványt, lakcím kártyát és TAJ kártyát, illetve szükség esetén orvosi beutalót köteles bemutatni. Külföldi állampolgárok esetén útlevél (amennyiben van) vagy más, személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány bemutatása szükséges.

A munkatársakra vonatkozó szabályok

A munkavállalók és az egyéb jogviszonyban foglalkoztatott munkatársak kötelesek a számukra előírt időben pontosan és munkára kész állapotban, védőruhában megjelenni.
A munkavégzés ideje alatt a nevet és beosztást tartalmazó intézményi kitűző, valamint a munkakörre előírt védőfelszerelés viselése kötelező. A munkatársak kötelesek a kezelőhelyiségeket időszakos távolléteik esetén is bezárni. A személyzet nélkül és/vagy nyitva maradt kezelőhelyiségekben lévő értéktárgyakért a kezelőhelyiségbe beosztott munkatársak teljeskörű anyagi felelősséggel tartoznak.

A kezelés megkezdése előtt tilos a betegtől, vagy hozzátartozóitól a munkatársaknak maguk, vagy hozzátartozóik részére bármiféle jogosulatlan előny nyújtása érdekében vagyoni érték kérése, vagy elfogadása.

A kezelőorvos – feladatkörében – jogosult a beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozók részére utasítást adni. Az utasításnak egyértelműen tartalmazni kell az ellátandó feladatot, annak idejét, helyét és – amennyiben szükséges – a közreműködésre felkérendő további egészségügyi dolgozók nevét és munkakörét. Az utasítás keretein belül az egészségügyi dolgozó – szakmai kompetenciájának keretei között és felkészültségének megfelelően – önállóan határozza meg az általa elvégzendő feladatok végrehajtásának módját és sorrendjét.

A beteg ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozó

a) az utasítást az abban foglalt feltételek szerint és a szakmai szabályoknak megfelelően hajtja végre,

b) amennyiben a végrehajtás során előre nem látható vagy a beteg állapotromlásához vezető esemény történik, erről a kezelőorvost – ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvost – haladéktalanul értesíti,

c) amennyiben véleménye szerint az utasítás végrehajtása a beteg állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, vagy más aggály merül fel, ezt azonnal a kezelőorvos – ha ez nem lehetséges, a betegellátásban közreműködő más orvos – tudomására hozza,

d) az utasítás végrehajtását – a kezelőorvos egyidejű tájékoztatása mellett – megtagadja, amennyiben azzal a tőle elvárható ismeretek szerint a beteg életét veszélyeztetné vagy a gyógykezeléshez nem szükségszerűen kapcsolódó maradandó egészségkárosodást okozna.

A közreműködő egészségügyi dolgozó – amennyiben a c) pontban foglaltak ellenére az utasítás végrehajtására szólítják fel – jogosult az utasítás írásba foglalását kérni.

A betegek jogai

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Minden betegnek joga van – jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik. Az ellátás – a sürgősségi is – térítésköteles.

A betegnek joga van az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.

A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.

Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. A beteg jogosult a járóbeteg-ellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási lapot (lelet) kapni.

Az emberi méltósághoz való jog

Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. A betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

A kapcsolattartás joga

A betegnek joga van arra, hogy 1 (egy) cselekvőképes hozzátartozója, vagy az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy a kezelése során mellette tartózkodjon, amennyiben ez a járványügyi szabályok betartása mellett lehetséges.

A tájékoztatáshoz való jog

A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak. A szóbeli tájékoztatás nem helyettesíthető az előre elkészített általános ismertető segédanyagok átadásával.

A betegnek joga van ahhoz, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő információkon felül részletes tájékoztatást kapjon

a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,

b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,

c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól,

d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,

e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,

f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,

g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,

h) a további ellátásokról, valamint

i) a javasolt életmódról.

A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre. A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait. A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.

A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére kerül sor, a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes.

Az önrendelkezéshez való jog

A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen.

A törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését igazolhatóan megadja.

A beteg a beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. A törvény szerint az invazív beavatkozásokhoz a beteg írásbeli vagy – amennyiben írni nem képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges. 

A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése csak akkor végezhető el, ha

a) azt sürgős szükség fennállása indokolja, vagy

b) ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.

Az ellátás visszautasításának joga

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek. A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A dokumentáció eredeti példánya a szolgáltató tulajdona akkor is, ha a beteg fizetett érte (pl. röntgenfilm). A beteg nem a dokumentációval, hanem csak a dokumentációban foglalt adatokkal rendelkezik. 

A beteg, vagy képviselője jogosult az egészségügyi dokumentációban foglalt adatokat megismerni és azokról saját költségén másolatot kapni. A nem fénymásolható dokumentációkról (pl. röntgenfilm) a beteg leletet jogosult kapni. A másolás költsége 25 Ft / lap (áfa-mentes). A Rendelő az egészségügyi dokumentáció részeként az alábbi időpontokig megőrzi:

• recept: 5 év
• képalkotó felvétel: 10 év
• lelet: 30 év
• zárójelentés: 50 év

Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció más személy magántitokhoz való jogát érintő adatokat is tartalmaz, annak csak a betegre vonatkozó része tekintetében gyakorolható a betekintési, illetve a másolatkérési jogosultság.

Cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes beteg dokumentációjába való betekintési és másolatkérési jog a törvényes képviselőt, vagy a törvényes képviselő által meghatalmazottat illeti meg. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A cselekvőképes beteg dokumentációjába való betekintési és másolatkérési jog a beteget, vagy az általa meghatalmazottat illeti meg. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

A beteg halálát követően a hozzátartozója írásos kérelme és a hozzátartozói kapcsolat igazolása alapján meghatalmazás nélkül is jogosult az egészségügyi adat megismerésére és arról másolat kérésére.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) által elektronikusan kezelt egészségügyi dokumentáció vonatkozásában az EESZT útján is gyakorolható.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott információkat, különösképpen a beteg egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat a vonatkozó jogszabályok szerint kezeljék, egyébként a titkot határidő nélkül megtartsák a kezelés befejezését követően is. A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből. 

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult. 

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azokat a beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.

A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a kezelőorvos köteles értesíteni a beteg egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

A betegek kötelezettségei

A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét. A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:

a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,

b) tájékoztatni őket – saját betegségével összefüggésben – mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,

c) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,

d) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,

e) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,

f) a Házirendet betartani,

g) a térítési díjat megfizetni,

h) személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.

A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek és hozzátartozóik jogait. A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozók jogait.

Fogalom meghatározások

– beteg: az egészségügyi ellátást igénybe vevő vagy abban részesülő személy;

– hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

– kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati

és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve

orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak;

– egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége;

– egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy;

– egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában vagy – törvényben meghatározott esetben – az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, 

– egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;

– sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne;

– vizsgálat: az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása;

– szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató (tünetmentes) személy esetleges betegségének vagy kórmegelőző állapotának – ideértve a betegségre hajlamosító kockázati tényezőket is – korai felismerése;

– diagnosztikai vizsgálat: az egészségügyi szolgáltatóhoz forduló beteg panasza okának feltárására irányuló vizsgálat;

– beavatkozás: azon megelőző, diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs vagy más célú fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichikai eljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet elő, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal, valamint szövetek, szervek eltávolításával összefüggő eljárás;

– invazív beavatkozás: a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat;

– egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi szolgáltatás során az egészségügyi dolgozó tudomására jutó, a beteg kezelésével kapcsolatos egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;

– a törvény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény;

– közokirat: a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki;

– teljes bizonyító erejű magánokirat: teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha:

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,

b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,

c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti;

                                                                                          Dr. Sibalin Milán István

                                                                                                   fogszakorvos

                                                                                                      ügyvezető